Kormányhivatali tájékoztató a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárásról:


1. Milyen esetben kell hatósági bizonyítványt kérni?
Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet
(továbbiakban R.) 51. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben az ingatlan-nyilvántartásban
történő átvezetéshez hatósági bizonyítványt kell kérni az építésügyi hatóságtól:
 építmény, építményrész bontásának igazolása céljából,
 az építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem
kötött építmény, építményrész felépítésének, meglétének igazolása céljából,
 a jogszerűtlenül, de szakszerűen épített, a tízéves intézkedési határidőnél régebben befejezett
vagy használatba vett építmény meglétének igazolása céljából.
A kérelmet és mellékleteit személyesen a területileg illetékes építésügyi hatóságnál vagy
bármely kormányablaknál elektronikus adathordozón lehet benyújtani, vagy elektronikus úton
az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató
dokumentációs rendszer (a továbbiakban ÉTDR) felületén nyújthatja be az ügyfélkapuval
rendelkező kérelmező.

2. Mit kell a hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni?
A hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtása előtt az ingatlanügyi hatóság által érvényes
záradékkal ellátott változási vázrajzot – kivéve, ha az ingatlanon valamennyi épület elbontásra
került – az Országos Építésügyi Nyilvántartásba fel kell tölteni.
A kérelemhez – a tartalmától függően – mellékelni kell:
 lakást tartalmazó épület elbontása esetén az R. 5. mellékletében meghatározott tartalmú
adatlapot,
 a jogszerűtlenül, de szakszerűen épített, a tízéves intézkedési határidőnél régebben befejezett
vagy használatba vett építményre vonatkozó kérelem esetén az építésügyi műszaki szakértő
nyilatkozatát, valamint
 az R. 1. melléklet 1. és 6. pontjában meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, amely
tartalmazza:
o a műszaki leírást, amely rögzíti az építmény rendeltetését és hasznos alapterületét önálló
rendeltetési egységenként,
o a helyszínrajzot, amely tartalmazza a kérelem tárgyát képező építmény telekhatároktól
való távolságát, valamint a telek beépítettségének mértékét,
o beépítési magasság számítást ábrákkal,
o az építmény homlokzatait és környezetét ábrázoló fotódokumentációt.

3. Mennyi az eljárás illetéke?
Az eljárás nem illetékköteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdése
alapján.

4. Mennyi az ügyintézési határidő?
A hatósági bizonyítvány kiállításának ügyintézési határideje 25 nap.
Az ügyintézési határidő az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését
követő első munkanapon indul.

5. Az építésügyi hatóság vizsgálati szempontjai és döntése
Ha az építményt, építményrészt tíz éven belül építették, az eljárás során az építésügyi hatóság
az építési tevékenység jogszerűségét, valamint a területrendezési, településrendezési és építési
követelményeknek, továbbá a helyi építési szabályzatnak való megfelelést vizsgálja. Ha az
építési tevékenységet nem jogszerűen végezték, vagy az építmény, építményrész nem felel meg
az építésügyi előírásoknak, az építésügyi hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja
és a szabálytalan építési tevékenység végzése miatt megteszi a szükséges intézkedést.
Ha az építményt, építményrészt tíz évnél régebben építették, az eljárás során az építésügyi
hatóság a helyi építési szabályzatban vagy annak hiányában az általános településrendezési és
építési követelmények közül csak az alábbi előírásoknak való megfelelést vizsgálja:
 a megengedett legnagyobb beépítettség,
 az elhelyezhető épület, önálló rendeltetési egység száma és rendeltetése,
 az építési hely (elő-, oldal- és hátsókert minimális mérete),
 a külső nyílászárók elhelyezése,
 az építmény állékonysága.
Ha a felsorolt szempontok valamelyikének nem felel meg az építmény, az építésügyi hatóság a
hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

6. Ki értesül a döntésről?
Az építésügyi hatóság a hatósági bizonyítványt a kérelmezőnek és az ingatlanügyi hatóságnak
küldi meg.

7. Milyen jogorvoslati lehetőség van?
Az építésügyi hatóság határozata a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási
úton fellebbezésnek helye nincs, jogszabálysértésre hivatkozva annak felülvizsgálatát lehet
kérni, a határozat ellen közigazgatási per indítható.
Az építésügyi hatóság végleges döntését a közlésétől számított harminc napon belül lehet
megtámadni.
Az ügyfél a keresetlevelet az illetékes törvényszékhez címezve az építésügyi hatóságnál
nyújthatja be vagy ajánlott küldeményként postára adhatja. A jogi képviselővel eljáró fél,
valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a keresetlevelet az
elektronikus ügyintézés szabályai szerint nyújthatja be. A jogi képviselet nem kötelező.
Az építésügyi hatóság végleges döntésének felülvizsgálata iránti eljárás illetékköteles, az illeték
összege 30.000 forint, melynek tekintetében a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra
tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg, az illetéket utólag, a bíróság felhívására kell
megfizetni.

© 2021 Homoródi Szabolcs. Minden jog fenntartva.