Tervezési alaptérkép készítés
Épületek, építmények tervezését megelőzően a környezet minden látható, jellemző pontját ( kerítések, út, árok, közmű, épület, fa, támfal, stb....) feldolgozó 3 dimenziós térképi modell készül, mely kiegészül egy szintvonalas, magassági ábrázolással is. A felmérés során videós és fényképes dokumentálás is történik, melyhez közvetlen elérést biztosítok felhő alapú tárhelyen.
A tervezési alaptérkép a legfőbb információforrás a tervezők számára a terület általános adottságairól. Korábban sokszor elfelejtődött, de kiemelten fontos már ilyenkor vizsgálni a jogi és természetbeni határok (kerítések) helyzetét. Amennyiben a megengedett hibahatároknál nagyobb eltérés tapasztalható azzal még a tervezés megkezdése előtt foglalkozni kell bármennyire kellemetlen is ez egy építkezés kezdetén. Nincs annál bonyolultabb és idegesítőbb helyzet a megrendelő számára mint az építkezés kellős közepén felmerülő telekjogi vita a szomszéddal vagy a hatóságokkal.
Az előbb leírt problémát orvosolja az, hogy 2026.02.27-től kizárólag telek kitűzéssel együtt végezhető el a tervezési alaptérkép készítés ezért gyakorlatilag jogszabályi kötelezettség lett a jogi és természetbeni határok (kerítések) vizsgálata. Az ügyfél számára ez első látásra annyit jelenthet, hogy jóval drágább lett a szolgáltatás, viszont jobban megvizsgálva a kérdést a kitűzéssel együtt mostantól az építkezés legelején kötelezően tisztázzuk a felmerülő telekjogi problémákat így később nem érhet senkit meglepetés.
Telek kitűzés
A telekkitűzés (telekhatár kimérés) olyan geodéziai folyamat, amely során a földmérő az ingatlan-nyilvántartási térkép adatai alapján a helyszínen pontosan kijelöli a telekhatárokat karókkal vagy festéssel. Ezt minden esetben a telekszomszédokat előre értesítve, a helyszínen jegyzőkönyvet vezetve történik.
Átlagos munkadíj és földhivatali költségek:
Tervezési alaptérkép munkadíj: 110.000 Ft
Telek-kitűzés munkadíj: 135.000 Ft
Postaköltség (szomszédok hivatalos értesítése a kitűzésről) 10.000 Ft
Földhivatali költségek: 10.000 Ft
Vonatkozó jogszabályi környezet:
327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet
az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól
6/A. * Tervezési alaptérkép készítésére irányuló tevékenység végzésének feltételei
9/A. § * (1) A (4) és (5) bekezdés kivételével a tervezési alaptérképet az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott földrészlethatár kitűzését követően, a kitűzés adatainak felhasználásával kell elkészíteni.
(2) A tervezési alaptérképet úgy kell elkészíteni, hogy az tartalmazza az építészeti-műszaki tervezéshez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi állapotot, a kitűzött telekhatárt, az aktuális természetben azonosítható határvonalakat, tereptárgyakat, meglévő építményeket, fákat, csatlakozó közutak objektumait és – ha a kitűzést követően a természetbeni határ áthelyezésre kerül –, az áthelyezett természetbeni határvonalat.
(3) A tervezési alaptérkép műszaki leírását úgy kell elkészíteni, hogy tartalmazza
a) a felmérés és telekhatár kitűzés során létesített alappontok dokumentációjára való hivatkozást,
b) a földmérési adatszolgáltatás iktatószámát,
c) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adattartalmára vonatkozó hibahatárt,
d) a térkép-terep azonosság vizsgálatának leírását és főbb megállapításait,
e) a geodéziai munkák végzésére vonatkozó lényeges megállapításokat, valamint
f) a készítő és minőségtanúsító adatait.
(4) Ha az érintett telek kitűzése a tervezési alaptérkép elkészítésére irányuló tevékenység megkezdését megelőzően megtörtént és
a) ezen kitűzés dokumentációja rendelkezésre áll,
b) a helyszínen a kitűzött birtokhatárjelek megtalálhatók, valamint
c) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adattartalma az érintett telek határvonala vonatkozásában nem változott,
akkor nem szükséges a kitűzést elvégezni és a tervezési alaptérkép készítéséhez a korábbi kitűzés eredménye felhasználható.
(5) Olyan nyomvonalas jellegű tervezési terület esetében, amelyek hosszúsága a 250 métert, illetve olyan földrészletek esetében, amelyek területe az 1 hektárt meghaladja, a földrészlethatár kitűzését a tervező által meghatározott részletpontok tekintetében kell elvégezni.
280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet
a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
Az építési hely az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott tervezési alaptérkép alapján határozható meg. Ha a térképi és a természetbeni állapot között az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben megállapított hibahatárt meghaladó eltérés van, az építési hely megállapításánál, – a zártsorú beépítési módú telek és az ikres beépítési módú teleknek az ikresen csatlakozó szomszédos telekkel közös oldalhatára kivételével – a térképi és a természetbeni telekhatár közül azt a telekhatárt vagy telekhatárszakaszt kell figyelembe venni, amely az építési tevékenységgel érintett telekből kisebb méretet határol le.